Építészeti bűnmegelőzés -> Módszerek -> Lehatárolt útvonalak

 

Lehatárolt útvonalak

A lehatárolt, alternatíva nélküli útvonalak túlságosan kiszámíthatóak, nem kínálnak fel választási lehetőséget, menekülési útvonalat a közlekedőknek. A támadó előre tudja, hogy a gyalogos útvonala merre vezet majd. Ilyen két oldalról lehatárolt helyekre példák az aluljárók, gyalogos-felüljárók, lépcsők és mozgólépcsők, vagy egy parkban az egyetlen kivilágított sétány is. További súlyos veszélyt jelentenek azok az alternatíva nélküli útvonalak, melyek félre­eső területre vezetnek.

Ha mindenképpen elkerülhetetlen egy lehatárolt útvonal kialakítása, akkor a legfontosabb a tervezéskor átgondolni a láthatósági követelményeket. Ha már meglévő alternatíva nélküli útvonalról van szó, akkor az útvonalat, hacsak lehet, módosítani kell, vagy végső soron megszüntetni. Az elhagyatott, lehatárolt útvonalak biztonságosabbá tehetők azáltal, hogy különböző tevékenységek ösztönzésével forgalmasabbá tesszük őket, biztosítjuk a tiszta átláthatóságot (például átlátszó kerítéssel), fejlesztjük a világítást, vagy segélykérő telefonokat helyezünk el. Térkamerák elhelyezése is valamelyest segíthet, de nem jelentenek tökéletes megoldást.

Ha a lehatárolt útvonaltól 50-100 méter távolságra rejtekhely található, akkor azt mindenképpen meg kell szüntetni. Egy elhagyatott útvonal mellett található sötét zug lehetővé teszi a támadó számára, hogy áldozatát a közeli rejtekhelyre vigye, és ott még súlyosabb bűncselekményeket kövessen el.

Lehetővé kell tenni az elhagyatott és lehatárolt útvonalak természetes szemmel tartását. A lépcsőházak, rámpák külső felülete, korlátja átlátható, vagy üvegezett legyen. Elhelyezkedésük tegye lehetővé a belátást a szomszédos területekről.

Az elhagyatott vagy elszigetelt útvonalakat is káprázásmentesen, elégséges fényintenzitással és fényeloszlással, egyenletesen kell megvilágítani. A világításnak fokozottan vandálbiztosnak és megfelelő elhelyezésűnek kell lennie. A világos színű falak és mennyezet segítenek visszaverni a fényt, növelve a terület megvilágítottságát. Ha mód van rá, a természetes megvilágítást is biztosítani kell.

Olyan irányjelző táblákat kell elhelyezni, melyek megmutatják, hol húzódnak azok az alternatív útvonalak, melyek forgalmasabbak és jól megvilágítottak. Bizonyos gyalogos útvonalakat kizárólag nappal használnak, éjszaka le vannak zárva. Kivilágítatlan parkok bejáratánál jelezni kell, milyen más úton kerülhető el a parkon való áthaladás.